Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hunyadi János

2010.02.14

Vázlat

 

1. Magyarország királyai  Hunyadi János élete alatt

 

Zsigmond 1437 december 9-én meghalt.

Habsburg Albert (1437 -1439)

I. Jagelló Ulászló (1440 – 1444

V. László (1440 – 1457)

 

2. Hunyadi János ifjúkora

 

·        Ifjúkorától a kor szokásainak megfelelően több nemes szolgálatában nevelkedett. (Ozorai Pipo, Lazarevics, Csákiak, Újlakiak)

·        Végül a király, Zsigmond kíséretében szolgált(14,30). Eljutott Itáliába és Csehországba, megismerkedett a zsoldos és huszita harcmodorral.

…és sikerei

·        Egyes források szerint 1409-ben született havasalföldi nemesi családban.

·        1439: Szörényi  bán lesz (szolgálataiért)

·        1440-1444 I. Jagelló Ulászlót támogatja az utószülött V. Lászlóval szemben.

·        Hamarosan az ország leghatalmasabb birtokkal rendelkező földesura: megkapja az erdélyi vajdaságot, temesi ispánságot és a nándorfehérvári várkapitányságot.

·        A rábízott országrészeket megvédte a törökkel szemben.

·        1442-ben Marosszentimrénél vereséget szenvedett a töröktől, de nem adta fel a harcot,  a lakosságot is fegyverbe szólította és az elvonuló törökre vereséget mért.

·        Népszerűsége nőtt főleg a köznemesség körében.

·        1443ősze -1444: hosszú, téli hadjáratban 35.000 fős sereggel támadnak a török ellen, cél Drinápoly volt.

 

3. Nagy csatái

 

    • Várna, 1444 nov.10: Vereséget szenvednek, I.Ulászló meghal.
  • A Garai -Cillei liga és a Hunyadi liga megegyeznek: Hunyadi elismeri V. Lászlót gyerekkirály hatalmát.
  • 1446-1452 Hunyadi Jánost kormányzóvá választják.
  • Tovább növelte birtokait.(26 vár, 4 millió hold föld)
  • 1448: újabb hadjárat a török ellen, Szerbia területén, Rigómezőnél vereséget szenved.
  • 1452-ben V. László átveszi a hatalmat.
  • II. Mohamed szultán Konstantinápoly után ismét elfoglalja Szerbiát, majd Magyarország ellen támad.
  • 1456-ban megostromolja Nándorfehérvárt, a magyar védelmi vonal legfontosabb várát.
  • A várat 7000 emberével Hunyadi sógora,Szilágyi Mihály védte.
  • Hunyadi bandériuma a vár felmentésére indult.
  • A pápa felhívására keresztes hadat szervezett Kapisztrán János.
  • Hunyadi áttöri a Dunán felállított török hajózárat.
  • 1456 júl.22:  Nándorfehérvári diadal !
  • Pestisjárvány tört ki, aug.11. Hunyadi János meghal.

Győzelem hatása:

§         65 évig nem támad a török Magyarországra.

§         III. Calixtus pápa: Aug. 6.- értesül a győzelemről – keresztény ünneppé nyilvánítja ezt a napot

§         Déli harangszó

 

I. Jagelló Ulászló (1440 - 1444)

I. Ulászló (lengyelül: Władysław III Warneńczyk) 1424. október 10-én született Krakkóban. Jagelló-házból származó magyar király, III. Ulászló néven pedig lengyel király. Apja II. Ulászló lengyel király, anyja pedig II. Ulászló negyedik felesége, Holszányi Zsófia volt. [1]

Apja Ulászló születése után, azonnal lépéseket tett fia trónöröklésének biztosítása érdekében. Ulászlót 1438 decemberében el is ismerték felnőtt uralkodónak. [1]

Magyarországon 1439. október 27-én meghalt Albert király, ami a nemzeti és az udvari csoportok között trónharchoz vezetett. A Habsburg-pártiak azt akarták, hogy Albert még meg sem született utódja, László kerüljön a magyar trónra, a Habsburg-ellenesek pedig úgy vélték, hogy az országot – a fenyegető török veszély miatt – nem lehet egy csecsemőre bízni, ezért Ulászló királlyá koronázását szorgalmazták. [1]

1440. január 1-jén a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban. Ulászló királyságát feltételekhez kötötték: Ulászlónak a koronázás előtt köteleznie kellett magát arra, hogy visszaadja Magyarországnak a szepességi városokat, továbbá meg kellett ígérnie, hogy védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, valamint feleségül veszi Erzsébet királynét is. [1]

Ulászló május közepén érkezett Budára. 1440. július 17-én királlyá koronázták, de titokban megkoronázták V. László Albert nevű fiát is. Az országnak tehát két koronás királya volt, ami hamarosan polgárháborúhoz vezetett. [1]

Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött, s a gyakorlatban csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan visszaszorították a Habsburgbarát erőket. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt, a felek 1442. december 14-én békét kötöttek. [1]

A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost. [1]

1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú hadjáratnak nevez, s amelyben Szófiáig jutottak a győztes hadak. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal 1444. június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére, az Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény had 1444. szeptember 22-én támadást indított a törökök ellen. II. Murad azonban 1444. november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mért a támadókra. A csatában életét vesztette Ulászló király is. [1]