12.b
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK FELSOROLÁSA
(Középszint, írásbeli és szóbeli)
A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhető - tantárgyi követelményeivel.
Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák.
Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.
1. Az ókor és kultúrája
1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten:
Az egyistenhit és a többistenhit megkülönböztetése és civilizációhoz rendelése.
A zsidó vallás főbb jellemzői. Az egyes civilizációk jellegzetes kulturális emlékeinek azonosítása.
1.2 A demokrácia kialakulása Athénban:
A spártai állam. Az athéni demokrácia intézményei, működése.
1.3 A görög hitvilág, művészet, tudomány:
A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékeinek azonosítása. A görög tudomány egyes területeinek (történetírás, orvoslás, matematika, filozófia) megnevezése egy-egy alkotó hozzárendelésével.
1.4 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakítása
A pun háborúk társadalmi és politikai következményei. Augustus principátusának jellemző vonásai korabeli források alapján.
1.5 A római hitvilág, művészet, tudomány:
A római művészet kiemelkedő építészeti alkotásainak felismerése, az épületek funkciójának megnevezése. A római civilizáció pannóniai emlékei.
1.6 A kereszténység kialakulása és elterjedése:
A kereszténység főbb tanításai újszövetségi források alapján. A keresztény egyház történetének jelentősebb személyiségei.
1.7 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
2. A középkor
2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői:
A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A hűbériség jellemző vonásai.
2.2 A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése:
Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése. Az egyházszakadás.
2.3 Az iszlám vallás és az arab világ:
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
2.4 A középkori városok:
Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori céhes ipar bemutatása.
2.5 Művelődés és mindennapok a középkorban:
A romanika és a gótika stílusjegyeinek felismerése konkrét műalkotásokon vagy ábrán. A lovagi kultúra és értékrend néhány elemének ismerete.
2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában:
Néhány itáliai reneszánsz műalkotás azonosítása, alkotójának megnevezése.
A humanizmusra és a reneszánszra jellemző jegyek elemzése források alapján.
2.7 Az angol és a francia rendi állam működése:
A rendi állam működésének értelmezése forrás vagy ábra alapján.
2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése:
Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása:
A magyar nép kialakulásának legfontosabb állomásai, a nyelvészeti, régészeti és néprajzi bizonyítékok jelentősége. A magyar nép vándorlása térkép alapján.
3.2 A honfoglalástól az államalapításig:
A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján.
3.3 Géza fejedelem és István király műve:
Géza fejedelemsége. Szent István államszervező tevékenysége. Szent István egyházszervező tevékenysége korabeli források tükrében.
3.4 Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla):
Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. A tatárjárás és következményei.
3.5 Az Árpád-kori kultúra
3.6 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején: Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés sajátosságai az Anjouk és Zsigmond korában.
3.7 A Hunyadiak:
Hunyadi János harcai a török ellen: Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.
3.8 Kultúra és művelődés:
Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. Mátyás király és a reneszánsz.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei:
A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei.
4.2 Reformáció és katolikus megújulás:
A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői források alapján.
4.3 A parlamentáris monarchia megszületése Angliában:
A parlamentáris monarchia főbb jellemzői. Az alkotmányos monarchia működése.
4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás:
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
4.5 A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban:
A felvilágosult abszolutizmus jellemző vonásai.
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban
5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása:
A középkori magyar állam hanyatlása és bukása. Az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek.
5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora:
Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. Gazdaság és kultúra Erdély aranykora idején.
5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc:
A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai. Kölcsönös engedmények a szatmári békében.
5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások:
Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok átalakulása Magyarországon a XVIII. században.
A hazai mezőgazdaság és ipar jellemzői a XVIII. században. Mária Terézia és II. József.
5.5 Művelődés, egyházak, iskolák:
A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedő alakjai és alkotásai.
6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
6.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései:
A reformkor fő kérdéseinek bemutatása. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
6.2 Az átalakuló társadalom és életformák, új elemek a gazdasági életben:
A magyar társadalom rétegződése és életformái. A gazdasági átalakulás lényegi elemei.
6.3 A reformkori művelődés, kultúra:
A nemzeti ébredés. A korszak meghatározó művészeti alkotásai.
6.4 A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei
6.5 A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények:
A pesti forradalom eseményeinek bemutatása. Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése.
6.6 A nemzetiségek mozgalmai
6.7 A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás:
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok bemutatása. A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei. A vereség okai, a megtorlás formái.
6.8 A kiegyezés előzményei és megszületése:
A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése.
6.9 Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (pl. az iparosítás, a városiasodás):
Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése.
6.10 A dualizmus kori társadalom és politika jellemzése
6.11 A tudományos és művészeti élet fejlődése :
A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó). A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.
7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
7.1 Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya
7.2 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata:
Az egyes politikai irányzatok főbb jellemzőinek felismerése. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.
7.3 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája
7.4 A XIX. század eszméi:
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján.
7.5 Az ipari forradalom és következményei:
Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom hatása a gazdaságra, a környezetre és az emberre.
7.6 Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása:
Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. A német és az olasz nemzetállam kialakulása.
7.7 Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón:
A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón.
7.8 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik:
A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra.
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék:
Az első világháború főbb jellemzői. A Párizs környéki és washingtoni békék területi, etnikai vonatkozásainak elemzése.
8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban:
A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása.
8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus
8.4 A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia)
8.5 Az 1929-33-as gazdasági válság és következményei:
A világválság kialakulásának okai. A válság néhány gazdasági és társadalmi hatása.
8.6 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa:
Hitler hatalomra kerülésének körülményei. A náci Németország jellemzői.
8.7 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években:
A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra működésének jellemzői.
8.8 A második világháború jelentős fordulatai:
A világháború főbb csomópontjai és a háború jellemzői.
8.9 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői:
Az ENSZ létrejötte, működése.
A hidegháború kialakulásának alapvető okai.
8.10 A szocialista rendszerek bukása:
A szocialista országok gazdaságának és társadalmának főbb jellemzői. A európai szocialista rendszer összeomlásának okai.
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
9.1 Magyarország részvétele az első világháborúban
9.2 Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság
9.3 A trianoni béke:
A trianoni béke dokumentumainak elemzése. Trianon gazdasági és etnikai hatásai.
9.4 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői:
A Horthy-rendszer legfőbb jellemzői (pl. revizionizmus, király nélküli alkotmányos királyság). Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
9.5 Művelődési viszonyok és az életmód:
Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.
9.6 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái:
A magyar külpolitika főbb irányai, kapcsolatai a két világháború között.
9.7 Magyarország háborúba sodródása és részvétele:
Magyarország fegyveres semlegessége és a területi revízió. Magyarország háborúba sodródása és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.
9.8 A német megszállás és a holocaust Magyarországon:
Magyarország német megszállása. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás és a nyilas hatalomátvétel.
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás:
A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.
10.2 A határon túli magyarság sorsa:
A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban a XX. század második felében.
10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése:
A rendszer működése a Rákosi korszakban. A proletárdiktatúra mindennapjai.
10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc:
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.
10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői:
A rendszer jellemzői a Kádár korszakban.
10.6 A rendszerváltozás:
A rendszerváltozás céljai és következményei (pl. szabadságjogok, függetlenség).
11. A jelenkor
11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái:
A közép-európai országok néhány közös jellemzőjének bemutatása az 1990-es években.
11.2 Az európai integráció története:
Az Európai Unió legfontosabb intézményei.
11.3 A "harmadik világ":
A fejlődő országok főbb problémái (népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság).
11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés:
A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre (alapvető összefüggések felismerése).
11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai:
A piacgazdaság tendenciái.
11.6 Közép-Kelet-Európa és a Balkán a rendszerváltozás után:
Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzetének összehasonlítása néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna).
12. A mai magyar társadalom és életmód
12.1 Alapvető állampolgári ismeretek:
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári kötelességek
12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban:
Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A romák a mai magyar társadalomban.
12.3 A parlamenti demokrácia működésé és az önkormányzatiság:
A választási rendszer lényegi elemei. A helyi önkormányzat feladatai, szervezeteinek és működésének bemutatása.
12.4 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások:
Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.
12.5 A szociális piacgazdaság programja:
A szociális piacgazdaság fontosabb elemeinek felismerése megadott szempontok alapján.
